Gabriel García Márquez , korunk egyik legnagyobb  Latin Amerika-i írója, barátainak küldött búcsúlevele:

"Ha Isten egy pillanatra elfelejtené,hogy ronygybábú vagyok, és megajándékozna egy darabka élettel, igyekeznék ezt az időt a legjobban kihasználni.

Lehet, hogy nem mondanék el mindent, amit gondolok, de minden bizinnyal meggondolnám, hogy mit mondjak el.

A dolgokat nem értékük szerit értékelném, hanem aszerint, hogy mit jelententenek.

Keveset aludnék és többet álmodoznék. Állítom, hogyha lehunjuk a szemünket, minden percben elvesztünk 60 másodpercnyi fényt.

Folytatnán a gyaloglást, ha mások megállnak. Olyankor ébrednék mikor mások aludni térnek.

Ha Isten megajándékozna egy darabka élettel. Egyszerű ruhát öltenék. Kitenném magam az égető napsugaraknak, lemezteleníteném nem csak a testem, de a lelkem is.

Bebizonyítanám az embereknek, hogy mennyire tévednek, ha azt hiszik, hogy öregként már nem szerethetnek. Ugyanis nem tudják, hogy megöregettek, mert megszüntek szeretni.

A gyerekeknek szárnyakat adnék, ámde hagynám őket, hogy repülni maguk tanuljanak meg.

Az időss embereket megtanítanám, hogy a halál nem akkor jő, mikor megöregszünk, hanem amikor feledünk.

Annyi mindent tanultam tőlletek, emberek...Mindenki a hegytetőn akar élni, de nem érti, hogy a valódi boldogság abban rejlik, hogyan küzdi le mikor felhág rá.

Megtanultam, hogy amikor a csecsemö legerösször megmarkolja kezecskéjével apja kezét, ekkor az örökre megmarkolta.

Megtanultam, hogy felülről az ember csak akkor nézhet másokra, ha segít nekik talpra állni.

Annyi minden van, amit megtanultam tőlletek, noha már nemsokra megyek vele, mert amikor már behelyeznek abba a faládába, sajnos már haldokolni fogok.

Mindíg azt mond amit érzel, de úgy cselekedj, ahogy gondolod.

Ha tudnám, hogy ma utoljára látlak, amint alszol, megölelnélek és imámba kérném Istent, hogy védhessem a lelked.

Tudva, hogy csak pár percem van hátra, szemembe mondanám "szeretlek" és boldogan nem venném tudomásul, hogy Te ezt tudod...

Mindíg új reggel jön és az élet újabb eséjt ad. Ha tévedhetek és csak ez a mai nam marad hátra, szeretném elmondani Neked, menyire szeretlek és sosem felejtelek el.

Légyközel azokhoz, akiket szeretsz. Ismételd nekik, mennyire van szükséged rájuk. Szeresd őket és viselkedj velük szemben szépen. Szakíts időt arra, hogy mondhassad nekin:"sajnálom","bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm" és a szeretetnek minden szavát amit csak ismersz.

Senki sem fog rád emlékezni aszerint, hogy hogy mit gondoltál titokban. Kérd az Urat,  adjon erőt és bölcsességet, hogy közölhessed gondolataidat.

Add tudtára baráraidnak, és a neked legdrágábbnak, hogy mennyire számítanak Neked.

Küld el ezt mindenkinek, akiket szertetsz, akiknek ezzel mondani akarsz valamit.

          Reméllem, tetszeni fog Neked.                                                 Végtelenül  óhajtom... Gabriel García Márquzel

"Soha se felejts ell mosolyogni, még akkor sem, ha szomorú vagy.

 Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba" Gabriel García Márquzel

Oldal: Búcsúzik Gabriel García Márquez
Kedvenc idézeteim - © 2008 - 2024 - kedvencidezeteim.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat